Tedd ki számítógéped asztalára a cegiranytu.hu linkjét és mindig egy kattintásra leszel az üzleti megoldások tárházától!

Tagi kölcsön szerződés minta

A minta használatával a szerződés pillanatok alatt írásba foglalható!

A Tagi kölcsön szerződés minta ára: Árlista

A megrendelőlaphoz >>>

Minden olyan gazdálkodó nélkülözhetetlen eszköze, amelyiknél a tulajdonos kölcsön nyújtásával kívánja segíteni a finanszírozást!

Tagi kölcsönről beszélünk, amennyiben egy korlátolt felelősségű társaság tagja (tulajdonosa) kölcsönt nyújt a saját vállalkozásának. A tagi kölcsönt - attól függően, hogy ki a tulajdonos - nyújthatja természetes személy, vagy jogi személy.

Ezen kívül felmerülhet még a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak nyújtott kölcsön is, amely további kérdések átgondolását teszi szükségessé.

Amikor a tagi kölcsön adózási kérdéseit vizsgáljuk, akkor az a helyes megközelítés, ha nem szorítkozunk kizárólag ennek statikus állapotára, hanem a lehetséges gazdasági folyamatokba ágyazva tesszük mindezt. A tagi kölcsön nyújtásának sokféle célja lehet, illetve lezárásával kapcsolatban is többféle megoldás létezik, amelyek sok esetben bizonyos kényszerítő helyzetekből is adódhatnak.

Lehetséges gazdasági események a tagi kölcsönnel kapcsolatban:

1. Visszafizetés, majd egy következő lépésben tőkeemelés.

2. Visszafizetés, majd pótbefizetés.

3. A követelés elengedése.

4. Tőkeemelés a követelés apportálásával.

5. Visszafizetés, további lépések nélkül

6. Meglévő kölcsön, mint állapot.

A cegiranytu.hu számos ingyenes és kedvező árú információs termék elérését teszi számodra elérhetővé.
E termékeket a törvényi változások, illetve a felhasználói észrevételek figyelembe vételével folyamatosan frissítjük.

Ha kérdezni szeretnél, akkor látogasd meg a Cégiránytű tanácsadó oldalunkat.

Cégiránytű tanácsadó

További információk a termékről

A tagi kölcsön szerződés minta tartalma:

Felület a szerződők adatainak rögzítéséhez,

Választási lehetőség a kölcsönnyújtás céljának meghatározásához,

Visszafizetési feltételek,

A szerződés rendes és rendkívüli felmondásának feltételei,

A kölcsön felhasználásának ellenőrízhetőségét rögzítő szabályok,

Felület az esetleges biztosítékok megfogalmazásához,

Felhasználói tudástár

A megrendelőlaphoz >>>

Miért használnád ezt a terméket?

Figyelembe veszi mindazokat a szempontokat, amelyek a tagi kölcsön nyújtásakor fontosak lehetnek:

Nem kell jogszabályok sorát böngészned, ahhoz, hogy összegyűjtsd a szükséges kellékeket,

Előre megszerkesztett felület áll rendelkezésedre, amelybe csak az adatokat kell beírnod,

A kölcsön nyújtásához szükséges minden paraméter fel van sorolva, csak a feltételeket kell tetszésed szerint megszabnod,

A megrendelőlaphoz >>>

PayPal fizetés

a PayPal fizetési lehetőség is rendelkezésedre áll (itt bankkártyával is fizethetsz!):

Banki átutaláshoz, vagy csekkes fizetéshez (rózsaszínű postai utalvány) a felhasználási feltételekben találsz útmutatást. Adatainkat az oldal alján is megtalálod.

A tagi kölcsönnel kapcsolatos tudnivalók

I. Korlátolt felelősségű társaság természetes személy tagja nyújt kölcsönt a saját vállalkozásának

Induljunk ki abból, hogy léteznek kölcsönszerződések, amelyekben pontosan meg van határozva a kölcsön nyújtás időpontja, célja, a kamatfizetési, illetve visszafizetési feltételek, határidők. A kölcsönnyújtás célja különösen fontos akkor, ha a tag elengedi az általa nyújtott kölcsönt. Ilyenkor ugyanis a társaságnál olyan rendkívüli bevétel keletkezik, amelyet - ha tárgyi eszköz beszerzéshez kapcsolódik - el kell határolni.

Bizonyára meg vannak a kölcsönnyújtás alapbizonylatai is (bankszámla kivonat, vagy pénztár bevételi bizonylat). A készpénzes mozgáshoz - amennyiben többségi tulajdonossal kapcsolatos - még bejelentési kötelezettség is társulhat, a kapcsolt jogviszony alapján!

A "vagyonosodási" szempont sem egy elhanyagolható kérdés. Főleg nagyobb összegek esetén az adóhatóság vizsgálhatja a pénz eredetét. Amennyiben a magánszemély adóbevallásai nem tudják alátámasztani, hogy legálisan megszerzett jövedelemről van szó, úgy könnyen előfordulhat, hogy eltitkolt jövedelemként fogják értékelni a tag által nyújtott kölcsönt.

A tulajdonosokkal kötendő szerződéseket taggyűlési határozat alapján lehet csak megejteni. A társaság vezető tisztségviselőjének megfelelő felhatalmazással kell rendelkezni, hogy egy ilyen jellegű szerződést megkössön.

141. § (1) A taggyűlés a társaság legfőbb szerve. A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni.

m) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársával köt;

A taggyűlés által meghozott döntéseket a határozatok könyvében kell nyilvántartani.

146. § (1) A taggyűlésről az ügyvezető – a 145. §-ban foglalt eset kivételével – jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a taggyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket.

(2) A jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy – a taggyűlésen jelenlevő, hitelesítőnek megválasztott – tag írja alá.

(4) A jegyzőkönyvbe, továbbá a 145. §-ban és a 148. §-ban megjelölt felvételbe, valamint a határozatok könyvébe bármelyik tag betekinthet és az azokban foglaltakról az ügyvezető által hitelesített másolatot kérhet.

A tagi kölcsön esetében a negatív saját tőke kérdésével is foglalkozni kell. A tulajdonosoknak gondoskodniuk kell a törvény által, az adott társasági formára előírt, jegyzett tőkének megfelelő saját tőke rendelkezésre állásáról. Ez még akkor is így van, ha a társasági szerződés nem teszi kötelezővé a pótbefizetést.

51. § (1) Ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről.

(3) A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének és a részvénytársaság alaptőkéjének veszteség folytán való csökkenése jogkövetkezményeire törvény eltérő szabályokat állapíthat meg.

A társaság vezető tisztségviselőjére a törvény intézkedési kötelezettséget ír elő minden olyan esetben, amikor a veszteséges működés eredményeképpen a saját tőke a kritikus érték alá csökken.

143. § (1) A taggyűlést – ha törvény vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik – az ügyvezető hívja össze.

(2) E törvényben vagy a társasági szerződésben meghatározott eseteken kívül a taggyűlést akkor is össze kell hívni, ha az a társaság érdekében egyébként szükséges. Az ügyvezető haladéktalanul köteles, a szükséges intézkedések megtétele céljából, összehívni a taggyűlést, ha tudomására jut, hogy

a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, vagy

(3) A (2) bekezdésben megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell különösen a pótbefizetés előírásáról vagy – ha ennek lehetőségét a társasági szerződés nem tartalmazza – a törzstőke más módon való biztosításáról, illetve a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszüntetéséről. A határozatokat legkésőbb három hónapon belül végre kell hajtani.

Amit eddig leírtunk az még csak az előzmények áttekintését szolgálta. Ha mindez rendben van, akkor lehet gondolkodni a tagi kölcsön további sorsáról.

Lehetséges gazdasági események:

1. Visszafizetés, majd egy következő lépésben tőkeemelés.

2. Visszafizetés, majd pótbefizetés.

3. A követelés elengedése.

4. Tőkeemelés a követelés apportálásával.

5. Visszafizetés, további lépések nélkül

6. Meglévő kölcsön, mint állapot.

Az alultőkésítési szabály

A Tao. tv. szerint a társaságnál a ráfordításként elszámolt kamat esetében vizsgálni kell az alul-tőkésítési szabályt.

Az alul-tőkésítési szabály a kifizetett és kötelezettségként elszámolt kamatok tekintetében érdekes, a társasági adótörvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében. Amennyiben a kölcsön után kamatot nem számítanak fel, úgy nincs ráfordítás sem. Ilyen jogcímen tehát nem merülhet fel adóalap korrekció.

A 2012. adóévben változott a kötelezettség fogalma, mert korrekciós tételként levonható a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések között vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés adóévi napi átlagos állományának összege.

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

(Hatályos: 2012.07.01 - )

Az adóalap megállapításakor növelő jogcímek

8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:

j) az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) – az adóévben ráfordításként, eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt – kamatának és az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) alapján a 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összegének az (5) bekezdés b) pontja szerinti saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos része,

(5) Az (1) bekezdés j) pontjának alkalmazásában

b) saját tőke a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék (ezeknek megfelelő saját forrás) adóévi napi átlagos állománya.a) kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség, amelyre az adózó az eredménye terhére kamatot fizet, vagy amelyre tekintettel az adózás előtti eredményét a 18. § szerint csökkenti (kivéve a hitelintézetnél és a pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban, annak érdekében fennálló tartozást), adóévi napi átlagos állománya, amely csökkenthető a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések között vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés adóévi napi átlagos állományának összegével,

A szabály értelmezése lépésekben

1. A figyelembe veendő összeg megállapítása: az adóévben a kölcsönvevő ráfordításként elszámolt kamat.

2. Kiszámítjuk a csökkentő tételként beszámítható követelések adóévi átlagos napi állományát.

3. Kivonva a kötelezettségek adóévi átlagos napi állományából a csökkentő tételként figyelembe vehető követelések adóévi átlagos napi állományát, megkapjuk azt a korrigált kötelezettséget, amelyet a további számításoknál figyelembe kell venni.

4. Újabb lépés a 8. § (5) bekezdés b) pont szerinti saját forrás adóévi átlagos napi állományának kiszámítása.

5. Megnézzük mennyi a saját tőke háromszorosát meghaladó korrigált kötelezettség (napi állományokat tekintve).

6. Amennyiben van 5. pont szerinti többlet, úgy kiszámítjuk a kötelezettség-többlet arányát az összes korrigált kötelezettséghez képest.

7. A kapott arányban a figyelembe veendő összeggel megnöveljük az adó alapját.

Kapcsolt vállalkozások közötti adóalap korrekció

A társaság tagja, amennyiben egyedül, vagy közeli hozzátartozóival együtt többségi (több, mint 50 százalék) befolyást tud gyakorolni a társaságra, úgy a kapcsolt viszony megállapítható. Szó volt róla, hogy a tagi kölcsön után fizetendő kamat mértékére a jogszabály nem tartalmaz korlátokat. Ugyanakkor a szokásos piaci kamatot meghaladó mérték a kapcsolt vállalkozásnál adóalap korrekciós kötelezettséggel jár.

A kamatmentesen nyújtott kölcsön, annál aki adja elmaradt bevételt jelent, amelynek nagysága a szokásos piaci kamat. A törvény kapcsolt vállalkozások esetében előírja, hogy ezzel az összeggel meg kell növelni az adóalapot. Esetünkben a kölcsönadó természetes személy, aki nem alanya a társasági adónak, ezért nála nem lehet szó adóalap korrekcióról.

Annál, aki kapja a kamatmentesen kapott kölcsön elmaradt ráfordítást eredményez, tehát magasabb adóalapot. Itt fennáll az adóalap csökkentési lehetőség, de csak abban az esetben, ha rendelkezik a kapcsolt fél nyilatkozatával, amelyben közli, hogy megnövelte az adóalapját a megfelelő összeggel.

Amennyiben van felszámított kamat, de ennek mértéke eltér mínuszban a szokásos piaci kamattól, úgy a fenti szabályt a különbözetre kellene alkalmazni.

18. § (1) Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó – az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – adózás előtti eredményét

a) csökkenti, feltéve, hogy

aa) az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és

ab) a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint

ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét;

b) növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.

A szokásos haszon fogalmát a Tao. törvény így határozza meg:

18. § (4) A szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek.

Független felek között a kölcsönt kapó számlavezető bankja által felszámítandó hitel kamatot lehet szokásos haszonnak tekinteni.

Az adóalap csökkentési lehetőséget azért emlegettük feltételes módban, mert hiányzik a növelő párja. A magánszemély nem növeli meg az adóalapját és ezért igazolást sem tud róla adni, ami feltétele a csökkentésnek.

Az adóalap növelési korrekció egyoldalú módon csak a társaságnál következik be, amennyiben a fizetett kamat mértéke meghaladja a szokásos piaci árat. A túlzott mértékű kamat ráfordítást a törvény visszakorrigáltatja.

Nem kell alkalmazni az előbbiekben leírt korrekciós szabályt, amennyiben nincs kapcsolt jogviszony, vagyis a befolyás mértéke nem több, mint 50 százalék!

Vissza az elejére

A megrendelőlaphoz >>>

Görgesd a terméklistát!

Partner linkek

Termékbörze

Ajánló